A Határ-réti tó a Határ-réti patakból mesterségesen kialakított tó, ami az elmúlt évtizedekben a helyi élővilág fontos részévé vált. Az 1984-86-os építkezés után végül 1988. április 24-én adták át a tavat hivatalosan. A Magyar Horgász Szövetség (MOHOSZ) 1987-től hasznosítja a tavat, és a tóparton megépült gátőrházat is tulajdonába veszi. A gátőrházat aztán 1992 novemberében a Pest Megyei vagyonátadó Bizottság ingyenesen átadta Csobánka, Pilisvörösvár és Pilisszántó Önkorményzata részére, 1/3-1/3-1/3 részben. Innentől a MOHOSZ a fenti önkormányzatoktól bérli a gátőrházat, valamint rendben tartja azt. A gátőrház a tópart csobánkához tartozó részén fekszik, külön helyrajzi számmal, a körülötte lévő területet – bár erre semmi nem kötelezte – azóta rendben tartja, kaszálja.

Mint az alábbi korabeli cikkekből látszik, 1992-93-ban a három önkormányzat pályázati úton, közösen tervez a helyiek hasznára fejleszteni a területen, „környezetének rekreációs, környezetbarát, maximálisan nyilvános hozzáférést biztosító módon”.

A korabeli elgondolás a mai Alaptörvénnyel is összhangban van:

Alaptörvény, 38. cikk
(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.

A fejlesztés végül elmaradt, és az elmúlt évtizedekben a terület nyilvánosan hozzáférhető volt minden környékbeli vagy kiránduló számára. A helyi élővilág birtokba vette, a mai napig őzek, szarvasok isznak a partján, úsznak a tóban. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól kért állásfoglalás szerint minimum 15 védett állatfaj él a partján.

A tó tehát évtizedekig stabil háttérrel rendelkezett: egy megbízható, kötelességén túl is teljesítő bérlő, nyilvánosan hozzáférhető terület, békés, a helyi állatvilág számára nélkülözhetetlen nyugalmú terület. Ezt az állapotot rúgta fel Csobánka Önkormányzata akkor, amikor 2023. október 31-én, hatástanulmányok, a Nemzeti Park Igazgatóságának vagy a helyiek véleményének kikérése nélkül önhatalmúlag döntött arról, hogy a korabeli tervekkel ellentétben nem a társ önkormányzatokkal együtt hajt végre „rekreációs, környezetbarát, maximálisan nyilvános hozzáférést biztosító” fejlesztést a környező lakosság érdekeit figyelembevéve, hanem kétes ingatlanügyletbe kezd. (Bővebben)

A MOHOSZ ezt megtudván a 2024-es évben nem kívánta meghosszabbítani a szerződést, és beszüntette a horgászatot, hiszen nem látta biztosítottnak a területen a nyugodt körülméneket.

A beruházók már a végleges szerződés alírása előtt is többször látogattak a területre, és több tanú állítása szerint a luxusnyaralók tervezett helyén élő fák kivágását tervezgetik, látványterveik alapján a kerítéseik állják majd útját az este a tópartra igyekvő őzeknek és szarvasoknak, a partszakasz döntő része pedig a helyiektől elzárt terület lesz a terveik szerint. (Bővebben).