2023 októberében Csobánka hatástanulmányok, a környékbeliek megkérdezése és társadalmi konszenzus nélkül írt alá egy olyan szerződést, ami alapján a Határ-réti tó hozzá tartozó területe akár ingyen is a beruházóké lehet, és a jövőben elővásárlási jogokat is adott nekik.

Az alábbi linken olvasható Csobánka polgármesterének előterjesztése, ami alapján aztán elfogadták az területre vonatkozó szerződést (utóbbi szintén olvasható az anyagban).

https://csobanka.hu/…/uploads/2023/10/140-2023-egyben.pdf

Kiemelünk néhány fontos részt.

1. A összefoglalóban olvashatóak szerint Csobánka stabil, kiszámítható jövedelmet remél a szerződéstől, és annak megkötését ennek reményében írta alá. A szerződés azonban világossá teszi: 2023-ban Csobánka kapott 1 millió Ft-ot, 2024-ben az 1 millió Ft már ELŐLEG, de valójában a főkönyv szerinti bevétel 5.2%-a a Csobánkának járó rész, 2025-től már 3 millió Ft az ELŐLEG, a százalék ugyanaz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nincs bevétel (erre semmi nem kötelezi a vállalkozót, odaadhatja ingyen is bárkinek, és hallani arra is utalásokat, hogy bizonyos felháborodott emberek is tesznek majd róla, ha a beruházás meg is valósul, hogy tényleges üdültetés ne jöhessen létre), akkor Csobánka NULLA forintot kap a következő években. Tehét az első évben kapott 1 millió Ft volt gyakorlatilag a következő 10 évre a „bérleti díj”. Ha a beruházó úgy dönt, és a saját családját hozza ide nyaralni, vagy ideköltözik, a szerződés alapján a követkető 10 évre INGYEN kapta meg a tavat! Ilyen szerződés aláírása esetén felmerülhet a hanyag kezelés is, mint bűncselekmény, a bérbeadó részéről.
2. „E szálláshely fejlesztés megvalósulása lehetőséget adhat további – kapcsolódó vagy önálló – idegenforgalmi-turisztikai szolgáltatások, vállalkozások megjelenésének is”. Kérdezzük, mivel a helytől Csobánka minimum 20 perce van autóval, Pilisvörösvár és Pilisszántó jóval közelebb, milyen fejlesztést von ez majd Csobánkán magával? Egy dolog képzelhető el: Csobánka az adott területre ezen kívül egyéb fejleszéseket is tervez/ vizionál.
3. „Mindezt úgy, hogy a településen nem generál jelentős forgalmat” írja a meggyőzés egyik eszközeként. Ennél kevés cinikusabb megjegyzést tudunk elképzelni. Igen, mivel a szóban forgó terület de jure ugyan Csobánkáé, de facto azonban Pilisszántó szerves része (már csak a közelség és az oda vezető bekötőút kapcsán is), a 20 percre fekvő Csobánkán NULLA forgalmat generál majd, a közeli pilisszántóiaknak azonban jóval többet annál, mint amit szeretnének.
4. „a hatérréti horgásztó adottságaira alapozva a körülötte lévő önkormányzati területek a jövőben pihenő paradicsommá válhatnak”, írja. Igen, a területre tervezett 6 faházban (esetleg…) pihenő max 12 személy részére, akik a tervezet szerint ezért házanként 90-140.000 Ft-ot (dinamikus árazás, az lakossági fórumon a 140.000 Ft is elhangzott) fizetnek egy éjszakára. Talán a helyiek kikapcsolódását, pihenését és a természeti értékek megőrzését kéne egy önkormányzatnak szem előtt tartani, és nem 12 messziről érkező fizetővendégét. Utalnánk rá, hogy az Alaptörvény 38. cikke (1) kimondja, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. „A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.” És nem 12 fizetővendég szükségleteinek kielégítése.
5. „Hatékonyabbá tehető a Határréti-patakon kialakított víztározó kihasználása is” Bár ismerjük, de csatolom egy képemet a tóról. Kérdezzük, mit kell egy ilyen természeti kincs esetén hatékonyabb kihasználásúvá tenni? (Ha esetleg a természeti kincs nem kellően jogászi, a tó körüli területek részben vagy egészben: a Duna-Ipoly Nemzeti Park országosan védett területei és kiemelt jelentőségű természetvédelmi területei (Natura 2000), biológiailag szerves egységet alkotva, hivatalos állásfoglalás szerint is minimum 16 leírt védett állatfajjal.

A Csobánkai Önkormányzat az aggályokkal mit sem törődve az elmúlt hónapokban folyamatosan segíti a beruházót. 2024.május 2-án például módosították a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletüket. A módosítás egyetlen területet érint: lehetőséget biztosítani a területen a beruházónak a tervei szerinti épületek megvalósítására. (ez a jegyzőkönyv alapján egyértelmű is, amikor a jegyző aggodalmát fejezi ki, hogy amennyiben nem kerül megszavazásra a módosítás, „a szerződéssel kapcsolatban aggályos lesz annak teljesítése”.

A jegyzőkönyv itt érhető el: https://csobanka.hu/wp-content/uploads/2024/05/9-2024-KT-2024-05-02.pdf

Eközben a MOHOSZ, mint a terület eddigi bérlője, megerősítette, hogy hajlandó újraindítani a horgászatot, amit a csobánkai beruházási tervek miatt függesztett fel az idei évben. Csobánka polgármestere több alkalommal próbálta a horgászat beszűntetését hamisan a szövetségre kenni, azonban ezt a MOHOSZ sokadszor cáfolja. A MOHOSZ által eddig bérelt gátőrház átadás-átvétele kapcsán szintén Csobánka kezdett méltatlan vitába. Az elmúlt évtizedekben az államtól ingyen Csobánkának, Pilisvörösvárnak és Pilisszántónak adományozott épületnek az érintett önkörmányzatok ezidáig csak hasznait szedték bérleti díj formájában, tulajdonosként azonban semmit nem költöttek rá. A MOHOSZ ezzel szemben a bérleti díjon felül 17 millió Ft feletti összeget költött az épület és a terület karbantartására. Utóbbi Csobánka feladata lett volna.

A fentiekből látható, hogy van tehát egy gondosan eljáró, a helyiekkel együttműködő, megbízható bérlő a területen helyeződő gátőrházban, akiket a csobánkai beruházási tervekkel elüldöztek, ezzel anyagi kárt okozva a másik két társtulajdonos önkormányzatnak. Pedig a MOHOSZ szintén nyitott lenne fejlesztésre a területen. Igaz, a horgász szövetség a helyiekkel eyüttműködve és valós társadalmi igényeket kielégítve képzelné el a terület jövőjét, szemben a messziről jött beruházókkal, akik összesen 10-12 fő részére képzelik el a luxus üdülést a területen, kerítéssel zárva azt el a helyiektől és a természettől.